Kiscsikó csoport napjai... február

Beszélgettünk a téli álmot alvó állatokról (medve, sün),


majd el is készítettük őket só-liszt gyurmából.


Ragasztottunk a maciknak bundát,


 a süniknek pedig tüskéket.


 Az állatok után a télen is fogyasztható gyümölcsökkel foglalkoztunk: alma, banán, narancs, citrom, mandarin, ananász, kiwi
Megszagoltuk és megkóstoltuk a gyümölcsöket...


 ezután meg is festettük őket.


 Miután "kiveséztük" a gyümölcsöket készítettünk egy kis salátát:


Ellátogattunk a játszótérre:


 Elkezdtünk készülni a farsangra. Készítettünk fejdíszeket:


 Festettünk és színeztünk álarcokat:


Végre elérkezett a farsang!!!


Pillanatképek


Én már ezt is tudom!

Veress Miklós: Jég
Jég! Jég! Jég!
Palota az ég.
Hókirálynak
jégvárában
állok talpig
zúzmarában.
Ha volna még,
Könnyen hullna.
Az is csak jég-eső volna!
Dirmeg, dörmög a medve
 
Dirmeg, dörmög a medve,
Nincsen neki jó kedve;
Alhatnék, mert hideg van,
Jobb most benn a barlangban.

Szegény medvét megfogták,
Táncolni tanították;
De kedvetlen a táncra,
Zireg-zörög a lánca.

Bújj, bújj, medve
Bújj, bújj, medve,
Gyere ki a gyepre!
Ha kijöttél szép csendesen,
Hogy a vadász meg ne lessen,
Bújj, bújj, medve,
Gyere ki a gyepre! 

Pálfalvi Nándor: Farsang

Táncra, táncra kisleányok,
daloljatok kisfiúk,
itt a farsang, haja-huj,
ne lássunk most szomorút!
Mert a farsang februárban
nagy örömet ünnepel,
múlik a tél, haja-huj,
s a tavasznak jönni kell!

Itt a farsang, áll a bál

Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.

Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár.
A kávészem int neki,
míg az örlő pergeti.

Heje-huja vigalom!
Habos fánk a jutalom
Mákos patkó, babkávé,
  értünk van a parádé.

  Csip-csip csóka

 Csip-csip csóka,
vak varjúcska.
Komámasszony kéreti a szekerét,
nem adhatom oda, tyúkok ülnek rajta.
Hess, hess, hess!

Iskolaérettség

Iskolaérettség
A törvény szövege szerint az a gyerek, aki az adott évben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, tanköteles korba lép, ami azt jelenti, hogy elkezdheti az iskolát. Azonban ez nem "teljesen" kötelező, óvodavezetői engedéllyel a következő naptári év szeptemberében, vagyis a 7 éves kor betöltése után is lehet iskolába mennie, sőt, van, aki akár 8 éves korában is megkezdheti az elsőt.

A gyerek 6. életévében az óvónő döntheti el, hogy szerinte érett-e már a gyermek az iskola megkezdésére. Az olyan helyzetekben, amikor vitatható a kérdés, és az óvoda nem tud teljesen egyértelműen nyilatkozni róla, szükséges, hogy egy szakértő mondjon véleményt a gyermekről.

A 2008. szeptember 1. előtt születetettek iskolakezdési lehetőségeit mutatja be az alábbi táblázat, mintának a Nefmi egy évvel korábbi anyagát használtuk.



  
Dátum
Betöltött életév
Feltétel
Az iskolakezdés legkorábbi időpontja
2014. 09. 01.
6
  
Halasztott iskolakezdés
2015. 09. 01.
7
Óvodavezető döntése
Legkésőbbi iskolakezdés
2016. 09. 01.
8
Szakértői bizottság döntése
Ezt kérheti az iskola, kérheti az óvoda, vagy akár kérheti maga a szülő is, azonban nem kötelező minden esetben szakértőhöz fordulni. Ha szülőként valaki nem ért egyet az óvoda döntésével az iskolaérettség kérdésében, akkor kikérheti a szakértő véleményét. A szakértői vélemény alapján az iskolaigazgató dönt, hogy beiskolázza- e a gyermeket.

"Gyakorló pedagógusként (hosszú időt voltam óvónő, és még hosszabb ideig tanító) nagyon ajánlom a szülőnek, hogy hallgassa meg a gyermekét nevelő pedagógus véleményét" – mondta Kelemenné Lukács Pendzsi. "Ahogyan nem egyszerre tanulnak meg gyermekeink járni, beszélni, úgy az iskolaérettségnek is egyénenként eltérő az ideje. Óva intek mindenkit attól, hogy gyerekét idő előtt beiskolázza. Semmiről nem marad le, ha egy évvel később kerül iskolába. Sőt! Egy év alatt nagyon látványos lehet az érés szociálisan, szellemileg és még fizikailag is. Arról pedig még nem is beszéltem, hogy az iskolaéretlen gyermeknek egy életre elmegy a kedve a tanulástól, hiszen a kudarcot sem ő, sem a szülő nem tudja feldolgozni."

A szakember segítségével összeállítottunk egy listát, mit is jelenthet az iskolaérettség:

Testi fejlettség: 

Hatéves korra egy átlagos gyerek kb. 120-130 cm, és 20-22 kg. Eltérések lehetnek, de ha a szükséges fizikai erő nincs meg, felmerül a kérdés, bírja-e a gyerek az iskolával járó megnövekedett terhet. Tapasztalat szerint a kisebb súlyú gyerek fáradékonyabb, teljesítménye hullámzóbb.

A második alakváltás jele a fogváltás. Ez tájékoztatást ad az idegrendszer érettségéről is. A második alakváltás a gyerek számára megterhelő, nem jó, ha ez egybeesik az iskolakezdéssel.

A cipőfűző megkötésének a tudása csak részben gyakorlás függvénye (finommotorika, téri tájékozódás, vizuális megfigyelőképesség).

Egészséges, ép érzékszervek: 

Az írás, olvasás tanulásához elengedhetetlen a jól működő látás, hallás. Érzékszervi fogyatékosság esetén sokkal nehezebb a tanulás.

(A pedagógus találkozott olyan rejtett fogyatékossággal is, ami már akkor derült ki, amikor keresték a tanulási nehézség okát. (pl. látótérkiesés, keresztezett szem és füldominancia, lassú beszédhallás stb.)

Eszközkezelés, ceruzafogás: 

A helyes ceruzafogás megsegíti a vonalvezetést. Helytelen ceruzafogással sokkal nagyobb erőfeszítést jelent az írás. Nehézségei igazán akkor jelentkeznek, amikor az írás mennyisége megnövekszik.

Mozgás:

Nagyon fontos az elemi mozgások összerendezettsége. Ezek a mellúszás, kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelések, fejemelések háton, hason. Ezek pontatlan, hibás végrehajtása az idegrendszer éretlenségét jelenti. A tanulási nehézséget akár 70 százalékban okozhatják.

Szintén idegrendszeri rendellenességre utal az egyensúlyérzék bizonytalansága, ez  figyelemkoncentrációs és magatartási zavart okozhat.

Fontos a finommozgások fejlettsége is.

A vállöveknek, csuklónak, ujjaknak mozgékonynak, függetlennek kell lenniük. Ez előfeltétele az írástanulásnak. Jó tudni, hogy a beszédmozgás is finommozgás.

Átlag szülő nem gondol arra, milyen fontos szerepe van a keresztcsatornák jó működésének. Ennek az a szerepe, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. Ha nem történt meg a függetlenedés, a gyermek nem csak a kezével ír, hanem sokszor a lába, nyelve, egész teste követi az írásmozgást. Az akaratlan mozgások pedig nagyon fárasztják a gyermeket, egyszerűen elfárad az írástól.

Testséma: 

Nagyon fontos, hogy ismerje saját testét, méghozzá biztonsággal. Bizonytalan testséma a világban való tájékozódást is bizonytalanná teszi.

Dominanciák:
 
Fontos, hogy az iskolába kerülő gyermek kialakult dominanciával rendelkezzen. A nem megfelelő kézzel történő írástanulás súlyosabb esetben beszédzavarhoz is vezethet. A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Az ellentétes oldali lábhasználat pl. gyakran jár együtt a számolási készség gyengeségével.

Az ellenoldali szem használata átállíthatja a kezet. Az ilyen gyerekek gyakrabban olvasnak visszafelé, felcserélnek betűket, akár szótagokat. Lassúbb a szövegértés, és a szövegre való emlékezés. A füldominancia akkor jó, ha domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali fül használata eredményezhet pontatlan és lassúbb beszédhallást, ritmus gyengeséget.

Szem, szem-kéz koordináltság: 

Ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál, az olvasás, és az írás megtanulását nehezíti. A szem-kéz koordinálásra van szükség akkor, amikor a vonalrendszerben kell elhelyezni a betűket.

A szakember szerint éretlenségénél fogva a hatéves gyermek még alkalmatlan arra, hogy a szűk vonalrendszerben, a vékony ceruzával szépen tudjon írni. "Az úgynevezett kézközépcsont csak kb. 10-12 éves korra éri el a teljes érettségi fokát. Vagyis amikor a jól szervezettnek mondott oktatási rendszerünk megköveteli, hogy a gyermek 6 éves korában megtanuljon írni, arra kényszerít, hogy erőszakot vegyünk a természet rendjén" – mondta Kelemenné Lukács Pendzsi.

Térérzékelés: 

A beiskolázás előfeltétele a jó térérzékelés. Bizonytalan térérzékelés a gyermek nyugtalanságát okozhatja. Egész személyisége bizonytalanná válhat. Indokolatlan félelmei lehetnek, ami akár agresszióban nyilvánulhat meg.

A térirányok felismerése térben és síkban elengedhetetlen feltétele az írás, olvasás megtanulásának.

Reprodukáló képesség térben és síkban előfeltétele annak, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót, vagy a síkban alkotott mintát. Ennek hiányában képtelen lesz önállóan dolgozni. Képtelen lesz átfordítani a tanítói utasítást, mintát. Mint tudjuk ugyanis, a tanulás egyik legfontosabb útja az utánzás, másolás.

Soralkotás, sorritmus folytatása: az írástérben és időben meghatározott rend, szabály szerint alkotott sor. Az olvasás egy betűsor dekódolása. Vagyis a soralkotás képessége nélkül lehetetlen megtanulni írni, olvasni.

Az iránykövetés képessége azt jelenti, hogy a gyermek keze képes legyen a gyors, hirtelen irányváltoztatásra. Vizsgálat tárgyát képezi az is, hogy a gyermek számára melyik a természetes irány. Az, hogy balról jobbra haladva írunk, olvasunk, megállapodás kérdése, nincs köze a természetességhez. Nem biztos, hogy a gyermek számára magától értetődő ez az irány. Ezt meg kell tanulnia.

Alak-háttér: 

A fontos információk kiválasztásához szükséges a biztos alak-háttér megkülönböztetés. Azért kell, hogy a gyermek el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. Ennek hiánya okozza a figyelem elterelődését, elvonja a figyelmet az olvasott szövegről, tekintete ugrál a sorok között.

Gestalt látás: 

Az olvasástanuláshoz szükséges ez a képesség. Ettől függ, hogy a gyermek tudja-e a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként felfogni. Fejletlensége okozza az összeolvasás nehézségét.

Alak, forma, szín és nagyságállandóság: 

A betűfelismeréshez, olvasáshoz szükséges képesség. Fejletlensége okozza, hogy a gyermek nem tudja megkülönböztetni, megfeleltetni a kis és nagybetűket. Nem tud nyomtatottról írottra átfordítani.

Mint tudjuk, minden hangnak négy betűalakját kell megjegyeznie, és ezek a betűalakok előfordul, hogy nem is hasonlítanak egymásra. Ezen képesség hiányában ez lehetetlen lenne.

Azonosság felismerése a betűfelismeréshez szükséges. Ez teszi lehetővé, hogy különböző szövegkörnyezetben is felismerje a betűket.

Különbözőség felismerése szintén a betűfelismeréshez szükséges. Fejlett megkülönböztető képesség nélkül nagyon nehéz az olvasás, írás megtanulása. Hiánya betűtévesztést, helyesírási nehézséget okoz.

Auditív megkülönböztetés: 

Ez jelenti az egyes hangok elkülönítésének képességét, az időtartam meghallását, a zöngés-zöngétlen hangok megkülönböztetését. Hiánya nehezíti az írás-olvasás megtanulását. Komoly helyesírási nehézséget okoz.

Analizálás-szintetizálás: 

Előfeltétele az olvasás, írás megtanulásának. Azt jelenti képes- e a gyermek hangokra bontani a szavakat, és a hangokból képes-e szavakat összerakni. Hiánya gyenge olvasást, írást, helyesírási nehézséget eredményez.

Átfordítási képesség: 

Ez az a képesség, amikor az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Amikor a látott, hallott, tapintott, vagy emlékképek formájában tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg, vagy egy jelsorral; az írással. Átfordítás az is, ha elmondjuk, amit látunk, hallunk, tapintunk. Hiánya nagy nehézséget okoz a tollbamondásnál, vezethet írásképtelenséghez, rajzolási képtelenséghez, szóbeli felelet nehézségéhez.

Általános tájékozottság:

Egy hat éves gyermeknek illik tudni a nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását. Széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. Életkorának megfelelően el kell tudni helyezni magát időben, társadalmi környezetben. Ismernie kell az évszakokat, napszakokat, napokat, és azok változásait.

Beszédkészség: 

Iskolakezdésre tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét. Árnyaltan, összefüggően és grammatikailag helyesen kell megfogalmaznia érzelmeit, gondolatát. Egy adott képről, összefüggő mondatokban kell beszélnie.

Gondolkodás: 

A megfelelő szintű fogalmi gondolkodás előfeltétele az iskolai életnek. Ekkora már spontán el kell végeznie az elemi gondolkodási műveleteket. Ha gondolkodásmenete nem logikus, vagy nem tudja elvégezni az elemi gondolkodási műveleteket, mint pl. összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek, ítéletalkotás, felmerül az értelmi fogyatékosság gyanúja.

Problémamegoldó gondolkodás: Fejletlensége megnehezíti az írás, olvasás tanulását, a beilleszkedést. Képtelen lesz az önálló munkára.

Az emlékezet: 

A tanulásban elengedhetetlen az emlékezet megfelelő szintű fejlettsége. Szükséges a bevéséséhez, feladattartáshoz. Ehhez a következőkre van szükség:

Vizuális emlékezet:
- mechanikus
- késleltetett

Auditív emlékezet:
- mechanikus, szó, szám
- késeltetett
- hosszú távú
- ritmus emlékezet

Bármelyik emlékezetfajta nem megfelelő működése nehezíti a tanulási folyamatot. Hiányosságai lehetetlenné teszik az ismeretek rendszerré szerveződését, ennek hiánya meggátolja az alkotó felhasználást.

Figyelem: 

A jól rögzíthető és tartós figyelem a feltétele a tanulásnak. A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető, megtapadó figyelem nehezíti, esetleg lehetetlenné teszi az ismeretszerzést. Másodlagos tünetként jelentkezhet a súlyos magatartási és beilleszkedési probléma.

Emberrajz:

10-12 éves korig összefüggést mutat az IQ fejlődésével.

Feladattudat, feladattartás: 

Iskolai munka elengedhetetlen része. Az iskolaérett gyermek megérti, hogy vannak kötelességei, aminek akkor is eleget kell, hogy tegyen, ha nincs hozzá kedve, fáradt, vagy inkább játszana. Ha ez nem alakul ki, nehéz lesz az iskola, nyűg a tanulás.

Jó kudarctűrő képesség: 

Nélkülözhetetlen a tanuláshoz. Tudja elfogadni, hogy előfordul, hogy valami nem sikerül elsőre. Lássa be, hogy hibázhat, és ne veszítse el türelmét, ne adja fel a próbálkozást. Tanulja meg, a hibázás a tanulás útja.

Felnőttekhez való viszony: 

Fontos, hogy bizalommal forduljon a felnőttekhez, ha segítségre van szüksége. A szembeszegülő gyerek megnehezíti helyzetét az iskolában.

A felsorolt alapképességek megléte szükséges ahhoz, hogy az iskolai tanulás folyamata örömteli és akadálymentes legyen a gyermekek számára. Egy-egy képesség fejletlensége még nem teszi lehetetlenné a tanulást, de kisebb- nagyobb galibát már okozhatnak. Ha több területen mutat gyengébb teljesítményt a gyermek, felmerül az iskolaéretlenség gyanúja.

Hogyan előzzük meg a beszédhibák kialakulását?



Hogyan előzzük meg a beszédhibák kialakulását?


Az elmúlt évek statisztikai adatai és a tapasztalatok szerint nem csak a mi óvodánkban, hanem országosan is nő a beszédhibások és más beszédzavarral küzdő gyermekek száma. Egyre több dolga és felelőssége van a szülőknek, az óvodapedagógusoknak, és persze nekem, a beszédhibásokkal foglalkozó szakembernek is.

Az okokat több helyen is kereshetjük. A szakirodalom a legtöbb beszédkórkép (és más részképesség gyengeségek, fogyatékosságok) estén multikauzális okokat feltételez.
Azaz több tényező együttes előfordulása, fennállása esetén alakul ki egy-egy beszédprobléma.

Természetesen vannak, amelyek tőlünk függetlenül is beleavatkoznak abba a fejlődésmenetbe, amely ideálisnak mondható, amelyet saját gyermekünknek kívánunk. Ilyenek a terhesség alatt, magzati életben fellépő betegségek, események, a szülés közben történő, sajnos elkerülhetetlen történések (oxigénhiányos állapot, vákuumos szülés stb.), és az azt követő időszakban kórházi kezelést igénylő csecsemőkori, kisgyermekkori betegségek (besárgulás, reflux, allergia, izomtónus gyengeség) stb.

Az okokat a szakemberek több 10 oldalon keresztül sorolhatnák. Nekem most nem ez a célom. Szeretném felhívni a szülők figyelmét néhány olyan dologra, amelyek fontosak a beszédfejlődés szempontjából és kis odafigyeléssel, türelemmel közösen tehetünk azért, hogy a beszéd fejlődésének szempontjából a kockázati tényezőket csökkentsük, ezáltal gyermekünknek nyugodtabb, feszültségmentesebb, szabadabb kommunikációs kultúrát biztosítsunk.

Ha időrendi sorrendben kívánom felsorolni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a kisgyermek beszédének fejlődését, a sort a szoptatás fontosságával kezdeném.

Az anyukák ma már gyakran hallják a gyermekorvostól, a védőnőktől, a tévéből és olvashatják az interneten is a szoptatás mellett felsorakoztatott érveket. Ezek nagy része a gyermek immunrendszerének erősítéséről, egészségének megőrzéséről, az allergiák elkerüléséről szólnak. Kevés szó esik arról az izommunkáról, amit a csecsemő végez a szoptatás alatt. A szopás közben erősödnek a száj körüli izmok (artikulációs izmok) és a nyelvizmok, amelyek a beszéd szempontjából fontosak lesznek a későbbiekben.


A második fontos dolog, amire az anyukák már egész pici korban figyelmesek lehetnek, a csecsemő hangokra való reagálása. Nagyon fontos, hogy a gyermek tisztán halljon, már ebben a korai időszakban is. Erre ma már szűrővizsgálatokat is használnak (már a születés után, a kórházakban). A hallást azonban folyamatosan figyelemmel kell, hogy kísérjük.  Egy éves kortól érdemes újra kitüntetett figyelmet szentelni ennek, hiszen a gyermek ekkor kezdi megtanulni az első szavakat. Fontos orvoshoz fordulnunk (első körben fül-orr gégészhez), ha a gyermek nem reagál hangokra, nem figyel, gyakran észrevesszük, hogy hívásra, kérésre nem jön oda hozzánk. Felhívó jel, ha gyakran náthás, folyik az orra, hurutosan köhög. Ilyenkor minél hamarabb forduljunk orvoshoz, akár a későbbi súlyosabb tünetek, betegségek megelőzése érdekében (középfül-gyulladás, arc- és orrüreg gyulladás), akár a beszédfejlődés késésének, zavarának megelőzése érdekében. Az óvodai élet kezdetén ezek a tünetek még inkább kiéleződhetnek a folyamatos felülfertőződés és a teljes gyógyulás hiánya miatt.


A kisgyermekkorban, amikor már gyermekünk ügyesen eszik önállóan és darabosat, fontos, hogy a pépes ételeken kívül amint lehet, megismertessük őt azokkal az ételekkel, amelyek bizony komoly izommunkát, rágást igényelnek. Ne mindig a kenyér belsejét kapja csak ebédnél a gulyásleves mellé. Egye a kenyér héját is. Hiszen ezzel is erősödnek a száj körül lévő artikulációs izmok, azok, amelyek a jó nyeléshez szükségesek. Ehetnek friss répát, almát, karalábét, elsősorban a vitaminok, másodsorban pedig a rágás jótékony hatásaiért.

A csecsemőkorban sok pici baba kap cumit, hogy megnyugodjon, saját magát megnyugtassa ezzel, ne sírjon annyit, és könnyebben elaludjon. Igaz, azoknak az anyukáknak, akinek gyermeke nem fogad el cumit, nehezebb dolga van és persze kevesebb nyugodt éjszakája, többet hallja majd babája síró hangját, de később ez megtérül, hiszen nem lesz gondja a leszoktatással.
A cumi ugyan nem káros az egészségre és a mai formatervezett darabok már úgy készülnek, hogy minél kevesebb torzulást okozzanak a szájban, azért hosszú távon sajnos még mindig felelősek lehetnek a beszédproblémákért.
A szülőknek azt javaslom, a beszédtanulás kezdetén (kb. egy éves kortól) mindenképpen csökkentsék, korlátozzák a cumi használatát. Alváshoz még sok gyermek igényli ilyenkor, mert megkönnyíti az elalvást, biztonságot nyújt, segíti a megnyugvást. Amikor azonban a gyermek játszik, és főleg beszél, kérjük, hogy azt cumi nélkül tegye.
A cumival beszélő gyermek beszédhangjainak egy része vagy ki sem alakul, vagy teljesen szabálytalanul képződik. Ezt később már nagyon nehéz kijavítani.
A magyar nyelvben jó néhány olyan hang van (t, d, n, l, r), amelyeket fönt, a felső fogsor mögött képzünk. A cumi lent tartja beszéd közben a gyermek nyelvét és nem tudja azt a megfelelő helyre helyezni. Az sz, z, c, s, zs, cs hangok képzésekor a cumi szintén akadályt jelent. Ezáltal torz hangok, nehezen érthető beszéddel találkozunk majd, már cumi nélkül is.


A cumi, az ujjszopás, a cumis üveg sajnos további problémákat is okozhat. Hozzájárulhat a csecsemőkori, infantilis nyelés rögzüléséhez is. Ezt később nyelvlökéses nyelésnek nevezzük.  A csecsemők nyelvlökéses nyeléssel nyelnek. Ez ebben a korban ez teljesen normális. Azonban a fogváltás idejére le kell épülnie és helyét át kell vennie a helyes nyelésnek. A cumi egy kockázati tényező a nyelvlökéses nyelés rögzülése esetében. Ilyenkor nem csak a nyelés nem szabályos, hanem a nyelv nyugalmi helyzete sem. Nyelvünk olyan erővel képes hatni a fogakra, hogy azokat az állandó, folyamatos nyomással és a rossz nyeléssel kitolja a helyükről. Ez esztétikailag is csúnya (fent vagy lent kiálló fogak) és beszédhibát (beszéd közben a nyelv bizonyos hangok esetében kicsúszik a fogak között), sőt rágási, harapási rendellenességet is okoz, amely végül emésztési problémákhoz vezethet. Terápiával a helyes nyelés kialakítható, de nagyon sok időt, türelmet, kitartást igényel a gyermek részéről az automatizálás. (A nyelvlökéses nyelésről később még részletesen írok majd).


És végül, de nem utolsó sorban még egy olyan fontos elemről teszek említést, amely nagy részben rajtunk, szülőkön múlik, ez pedig a közös beszélgetések, a kölcsönös kommunikáció. Erre a legalkalmasabb percek a közös étkezések ideje alatt vannak. Legalább vacsoraidőben próbáljunk meg együtt az asztalhoz ülni, ahol az egész család beszámolhat az aznapi élményeiről. A gyermeknek ilyenkor gyarapodik a szókincse, fejlődik a grammatikai kifejezőkészsége, megtanulja a kölcsönös kommunikáció alapvető, társadalmilag elfogadott normáit, szabályait (udvariassági szokások, különböző beszédformulák elsajátítása, nonverbális kommunikáció).

Ezzel nem csak a gyermekünk beszédfejlődését segítjük elő, hanem közös élményeket, programot, jó hangulatot, kellemesen eltöltött időt is biztosítunk a család minden tagja számára, amikor a rohanó hétköznapokban kis ideig csak egymásra figyelhetünk.




Mozgásterápia – TSMT



Mozgásterápia – TSMT




Gyógypedagógusként szerzett tapasztalataim során egyre több gyermek esetében találkozom azzal a problémával, hogy a képességfejlesztés, a logopédiai terápia, illetve sportfoglalkozások csak kis hatékonysággal bírnak. E mögött gyakran áll fenn a nagymozgásokban nyújtott gyenge teljesítmény, illetve az idegrendszer éretlensége.


A tünetek sokfélék lehetnek. Hiperaktivitás vagy éppen a mozgás hiánya, a figyelem gyengesége, elterelhetősége, az emlékezet gyengesége, elhúzódó, makacs pöszeség, mozgáskoordináció, egyensúly gyengesége, gyenge finommotrika, erős írásnyomaték, csúnya írás, viselkedésproblémák, a mozgás-beszéd ritmusának nehézkes összehangolása stb. Talán sok szülő vél felfedezni gyermekén hasonló tüneteket, amelyek hátterében gyakran állhat az idegrendszer éretlensége, a nagymozgás hiánya, illetve a le nem épült csecsemőkori reflexek.
A szenzomotoros és a pszichés-szociális-kognitív fejlődésnek meghatározott menete van, az egyes szintek érése meghatározza a következő szakaszok harmonikus alakulását. Az alsó struktúrák tökéletes működésére épülhetnek a bonyolultabb idegrendszeri integrációs kapcsolatot igénylő, főképp az adekvát viselkedéssel, a jó tanulási képességgel összefüggő egyéb készségek, ill. képességek. A primitív reflexprofil tartós fennmaradása az agytörzsi szint működését jelenti, így gátolva a magasabb szintű idegrendszeri struktúrák működését, kiépülését.
Tapasztalható problémák: a megfelelő poszturális szabályozás, a szem-kéz koordináció, az egyensúlyérzék és a mozgáskoordináció fejletlensége, továbbá megkésett beszédfejlődés, ill. részképesség-kiesés, valamint tanulási és magatartási gondok.
A TSMT (tervezett szenzomotoros tréning), ezeket a tüneteket hivatott megelőzni, csökkenteni, illetve megszüntetni, az agy és az idegrendszer „újrahuzalozása” által. Az agyi hálózatok kiépítésében játszik szerepet, ezáltal fejlesztve azokat a pszichés-kognitív képességeket, amelyek az iskolai életben döntő fontosságúak és nélkülözhetetlenek.



A szenzomotoros jelző egy szóösszetétel: szenzoros és motoros. A szenzoros az érzékelést jelenti, a különböző érzékszerveink által felvett ingerek feldolgozására utal  (legyen az a szem, fül, orr, bőr, egyensúly). A motoros pedig a mozgás (nagymozgás és finommozgások), amely ezekre a felvett ingerekre adott adaptív válasz. A folyamat, amely során adott ingerre a testünk megfelelő választ ad, bonyolult, összetett, és az agy több területének illetve idegrendszerünknek összehangolt működését feltételezi.

Diagnosztika

A terápia megkezdése előtt a gyermekek egy vizsgálaton vesznek részt, szüleikkel együtt.

Az állapot-és mozgásvizsgáló teszt ötéves korban  történő felvétele lehetővé teszi a sikeres iskolai beválással is összefüggő idegrendszeri funkciók éretlenségének korai kimutatását. A nagyrészt neuro- és szenzomotoros vizsgálatokat tartalmazó teszt  alkalmazása a preventív-korrektív pedagógiai szemlélet megerősítését is jelenti, és az idősebb, a tanulásban és/vagy az iskolai beilleszkedésben kevésbé sikeres diákok esetében segít megérteni az eltérő tanulás és/vagy viselkedés okait.
 Az általános iskolai tanulmányok megkezdése  a gyermekek 15-30%-ánál nem zavartalan. Az új környezet, a többnyire magas osztálylétszám, a 45 perces irányított tanórák folyamatos figyelmet, gyors beilleszkedési készséget, érett önkontrollt és feladattudatot, a széles körű befogadó és kifejező nyelvi készség mellett a gondolkozási folyamatok megfelelő szintjét, valamint a jól koordinált nagy– és finommozgások meglétét igénylik.
 A fenti  készségek és képességek részleges vagy kiterjedt hiányossága esetén beszélhetünk kevésbé sikeres iskolai beválásról:
·         tanulási zavarokról, 
·         figyelemzavarról,
·         beilleszkedési nehézségekről,
·         kialakulatlan feladattudatról
·         illetve hiperaktivitásról
Veszélyeztetettnek számít minden ötödik életévét betöltött olyan nagycsoportos, illetve logopédiai óvodába járó gyermek, akinél felismerhető az alacsony szintű/hibás mozgáskoordináció, az éretlen egyensúlyérzék, a szinte leállíthatatlan mozgásigény, a ceruzahasználat éretlensége vagy hárítása, a finommozgások ügyetlensége és a rövid ideig tartó, könnyen elterelhető figyelem, bizonytalan testséma, téri tájékozódás, lateralitás
A felmérés 5 nagy területen vizsgál:
  • Idegrendszer
  • Mozgás
  • Térbeli tájékozódás
  • Taktilis terület
  • Ritmusérzék
A terápia
A vizsgálat eredményeitől függően a terapeuta javaslatot tesz a terápiára. Gyengébb teljesítmény esetén egyéni terápia javasolt (melyet a szülő, otthon végez a személyre szabott tréning alapján). 50% feletti eredmények esetén pedig a gyermek részt vehet a csoportos terápián. A terápiás lépcsők egymásra épülnek. A terápiát a terapeuta részletesen megtervezi, figyelembe véve az egyéni eltéréseket, egy-egy gyermek gyengeségeit és erősségeit.
A torna olyan gyakorlatokat használ fel, amely a gyermekek idegrendszerére van hatással, hiszen olyan érzékelési csatornákat ingerel, amely a gyermekek mozgásfejlődése során már meghatározó. Ilyen érzékelési csatorna például a vesztibuláris rendszer, amely az egyensúly, és a testhelyzetek érzékeléséért felelős.

A TSMT nem csak mozgásbeli elmaradás esetén hatékony. A vesztibuláris rendszer kiterjedt agyi kapcsolatai révén indirekt úton hat az aktivitási szintre (alvás-ébrenlét), a magatartásra, a szociális érettségre, a figyelemre, a beszédre, emlékezetre, térbeli tájékozódásra, izomtónus kéreg alatti szabályozására, észlelési csatornákra, szemmozgásokra (fixálás, szem-kéz koordináció, célzó mozgás), egy– és többirányú figyelemre.


Javulás várható a következő területeken:
Motoros területen:
·         nagy – finom és beszédmozgások minőségi-mennyiségi javulása
·         a kéreg alatti szabályozó folyamatok érése a mozgásfejlődés beindulása, az izomtónus normalizációja
·         a fizikai és koordinációs képességek javulása
·         a praxis /konkrét műveletek eszközökkel/ fejlődése
·         az egyensúlyérzék fejlődése
·         a veszélyérzet kialakulása /érettebb helyzetfelismerések/
Pszichés-kognitív területen:
·         a nyelvi készség /befogadó-kifejező/ fejlődése
·         a megértési, emlékezeti és a tanulási folyamatok fejl. /megfigyelő képesség, egyidejű többcsatornás, figyelem, utánzás- mintamásolásos, ok-okozati összefüggések, kontrollfunkciók/
·         érdeklődés, nyitottság a “világ” dolgai iránt
·         reális önértékelés és önbizalom, öntudat
Szociális területen:
·         jobban irányítható, feladat-tudata kialakul
·         beilleszkedési képessége javul
·         szabálykövető
·         elfogad segítséget
·         nyitott új kapcsolatokra
·         tud kötődni és leválni
Általános javulás
·         viselkedés /érettebb, jobban működő gátló funkciók/
·         emlékezet /rövid, ill. hosszú idejű/
·         figyelem /irányíthatóság, idő erősségek…/
·         aktivitáss, tovább terhelhető
·         ritmusérzék
·         szabálytudat
A pszichomotoros területen
·         szerialitási készség
·         testvázlat, térbeli tájékozódás, laterialitás
·         sze-kéz koordináció
·         /mozgás/ tervezési képesség
A pszichoszociális területen:
·         képes befejezni elkezdett feladatait
·         belső kontroll attitűd kialakulása
·         stabilabb személyiség
·         a gátló funkciók érése / az impulzivitás csökken/

Sok szülőtől hallom a mozgásterápia említése során, hogy az ő gyermekének bizony nagy a mozgásigénye és sokat szaladgál, ugrál. Ez bizonyára így is van. De nem mindegy, milyen annak a mozgásnak a minősége, milyen rendszerességgel mozog, és milyen képességeit aktiválja még a mozgás során. A terápia célja nem csupán a mozgásigény kielégítése, hanem a mozgással egy időben az agy egyéb területeinek bekapcsolása. Ezzel fejlődik az egy időben való több irányú figyelem és alakulnak az agyi hálózati kapcsolatok. Ennek köszönhetően lesz képes a gyermek egy-egy bonyolultabb, összetettebb, több képességterületet is igénybe vevő tevékenység tökéletes elvégzésére, mint például az olvasás.  

A csoportos TSMT torna rövidesen indul az óvodában.
Terapeuta: Szebelédi-Kurucz Anita
                 06 20 5146781